Mit árulnak el a ruhák a regényhősökről? És hogyan mesél egy szépíró a divatról? Az Irodalmi divatszalon keretein belül szakértő vendégeinkkel boncolgatjuk a divat és az irodalmi szövegek izgalmas kapcsolatát.
Revolution című kiállításunk apropóján az 1900-as évek elejére, a flapperek és revüsztárok világába tettünk izgalmakban bővelkedő irodalmi kiruccanást.
A húszas években átalakultak a női szerepek, kicserélődött a női ruhatár és megszületett az emancipált nő alakja, aki előtt kitárult a világ. Az elfogadott női szerepek szűkre zárt mozgásterének tágításában kiemelkedő szerep jutott a Balassagyarmatról induló és világhírű karriert befutó Dolly ikreknek, akik megmutatták, hogy egy nő hogyan válhat önálló „branddé”, sikeres szakmai szereplővé és globális sztárrá.
Vass Virággal legújabb, a Dolly nővérek történetét feldolgozó, Szóló című regénye kapcsán beszélgettünk az 1910–1920-as évek revükultúrájának sztárjairól, a magyar testvérpárról, akik éppen egy olyan korszakban váltak híressé, amikor a „modern nő” képe formálódott. Az ő példájuk is hozzájárult ahhoz a kulturális elmozduláshoz, amelyben egyre elfogadottabbá vált a női ambíció és a láthatóság.
A Dolly ikrek hazánkban kevésbé ismert története mellett Vass Virággal a divat korszakalakító szerepéről, a korabeli sztárkultúráról is beszélgettünk, illetve és arról, a szóban forgó korszak hogyan inspirálja mindmáig kultúránkat, öltözködésünket.

A végtelen mesélő kedvű Jókai Mór mindent mindent tudott és mindent meg is írt ezernyi hőséről. Merre jártak, mivel utaztak, kinek udvaroltak, mit ettek, kivel párbajoztak – ebből a szempontból valóságos művelődéstörténeti lexikon a 100 kötete. Természetesen hőseit és hősnőit fel is öltözteti minden alkalomra: utazáshoz, lakomához, csatatérre, színházba, temetésre, légyottra – ember legyen a talpán aki tudja követni öltözködéstörténeti leírásait.
Praznovszky Mihály tanár úr pedig ember és irodalomtörténész a talpán: a 2025-ös Múzeumok Éjszakájának programjai között megrendezésre kerülő előadásában Jókai legendás hősei a szemünk előtt elevenedtek meg. Hallottuk a selyemuszályok suttogását, a legyezők csattogását, a finom csipkék zizegését, a sétapálcák koppanását és a nehéz utazóköpenyek suhogását.

Álom kiállításunk záró eseményén Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész volt a vendégünk. A divatbemutatóval és szubjektív tárlatvezetéssel egybekötött irodalmi előadáson szépirodalmi idézetek tükrében vizsgáltuk az álom erejét, valamint azt, hogyan kapcsolódnak a különleges kézműves gonddal készített ruhák az alvás, álom misztériumához.
A prózai művekből illetve versekből vett idézetek finom eleganciával reflektáltak a bemutatott kelmékre, ruhadarabokra, és újabb jelentésréteggel gazdagították a kiállított tárgyakat.

