Száz éve történt: az 1920-as évekre fenekestől felfordult a világ, és ezzel együtt tökéletesen átalakult az öltözködési kultúra. A korábban kőbe vésettnek tekintett szabályok egyik napról a másikra semmivé foszlottak. Hajnalig harsogott a jazz, patakokban folyt a pezsgő, Fitzgerald pedig eltemette az amerikai álmot.

A kiábrándultság, a szilaj örömök és a lázadás kora óriási változásokat hozott a divatvilágban: Paul Poiret eldobta a fűzőt, felszabadítva ezzel a női testet, és szokatlan, új sziluetteket alkotott; Jeanne Lanvin beemelte az elegáns városi nő gardróbjába a lazán omló, hímzett, román népi blúzt; Tüdős Klára Magyarországon is divatba hozta a paraszthímzéssel díszített ruhákat; Coco Chanel megálmodta a modern női gardrób alapjait. Az évtized végére megszületett a szabad, magabiztos nő, olyan forradalmasított ruhatárral, amely tökéletesen alkalmazkodott ehhez a merőben új életformához.

A Divatmúzeum REVOLUTION című kiállítása ezt a történetet meséli el látványosan, számos korabeli ruhát felsorakoztatva, miközben azt is megmutatja, hogyan befolyásolják a „vad húszasok” mostani öltözködésünket.

A kiállítás

A kortárs és vintage darabok kreatív párosítása pompásan szemlélteti a korszak innovációinak időtállóságát és kifogyhatatlan inspirációs erejét, amely a divat mellett a többi művészeti ágra máig hatást gyakorol.

Első terem

A központi helyre állított ötös csoport remekül érzékelteti a húszas évek legfontosabb változásait. A nők levetették a fűzőt, ami nagy átalakulást hozott a ruhaszabászatban: a finom, lágyan omló anyagok szabadon követhették a női test formáit, és ezzel megszületett az itt látható egyszerű vonalú, lezser, szabad mozgást biztosító sziluett.

A Paul Poiret nevéhez köthető forradalmi szemléletváltás nyomán a 20. század elején a divatban hangsúlyosan megjelentek a keleti, elsősorban közel-keleti és észak-afrikai inspirációk, amelyek a korábban merev, európai szabásvonalakat fellazítva lágy esésű, bő szabású, gyakran turbánnal, háremnadrággal vagy gazdagon díszített, kaftánszerű köpenyekkel kiegészített öltözékekben mutatkoztak meg.

Remek példa erre az inspirációs hatásra a központi öltözék, egy antik Cocoon estélyi selyemkabát, fekete zsorzsettből, kék selyembéléssel, kézzel díszített, fekete-ezüst geometrikus gyöngyhímzéssel. Az eleje gyöngyzsinórkötéssel zárul, végén hosszú gyöngybojtokkal. Josef Zwieback & Bruder bécsi üzletéből származik az 1920-as évek elejéről. A Bécsben, 1877-ben alapított Ludwig Zwieback & Bruder ruhaüzletet három bonyhádi testvér hozta létre.

Körülötte a Coco Chanel nevéhez kötődő, igen sokoldalú „kis fekete ruha” korabeli és kortárs változatai mutatkoznak be.

Palotácska – belső terem

A Jeanne Lanvin érzékeny, a díszítés iránt különösen fogékony tervezői látásmódjának köszönhetően a 20. század elején a kelet-európai – köztük a román – népi viseletek motívumai is fokozatosan beépültek a párizsi haute couture világába: a hagyományos paraszti közeghez kötődő, gazdagon hímzett, laza szabású román blúz (az úgynevezett „ie”) ornamentikáját és könnyed, testtől elálló formáját Lanvin finom anyagokkal és izgalmas szabásmegoldásokkal emelte át a városi női ruhatárba, így az addig folklórjellegű darab a modern, elegáns öltözködés részévé válhatott, miközben megőrizte kézműves jellegét.

Ez a terem a román blúzt, illetve a román népi hímzésszimbolikát helyezi a fókuszba, kortárs darabokkal párosítva. Népi hímzéstöredékek jelennek meg a ruhák, szoknyák alján futó díszítésként, az egyik sarokban látható pántos felső szintén egy hímzett blúz megmaradt darabjának felhasználásával készült.

A hagyományos román hímzésszimbolikában a virágok a szépséget, a nőiességet és a természettel való kapcsolatot jelképezik, a négyzetek, rombuszok és vonalak a védelmet, az istenséget és az erőt szimbolizálják. A felhasznált színeket a családi állapot bemutatásához is választották. A frissen házasodott nők pirosat, az anyák kéket viseltek. A bordó és sötétkék az idősebb nők színe. A fekete hímzés az özvegy vagy idősebb nők viselete volt.

A terem középső részén látható, kortárs gyapjú buklékabáttal párosított öltözék szoknyája antik magyar népviseleti elem: pliszírozott, virágmintás selyemből varrták.

A terembe lépve bal oldalon, középen antik fehér selyemzsakard „ie” látható fekete organikus és geometrikus hímzéssel, amelynek szoknyája szintén a 20. század első feléből származik, a blúzzal azonos korú antik vertcsipkeruha-töredékből készült.

Palotácska – külső terem

Az itt látható tárgyak az 1920-as évek legnagyobb újításait szemléltetik.

Jeanne Lanvin már az 1910-es évek végén, illetve az 1920-as évek elején kialakította a robe de style jellegzetes formáját – a darabot hangsúlyos, csípőben szinte abroncsszerűen kiszélesedő szoknya és dekoratív, népi ihletésű részletek jellemezték. A robe de style minden testalkat számára előnyösnek számított.

Ezzel párhuzamosan, az 1920-as évek társadalmi és életmódbeli felszabadulásának divatbeli lenyomataként alakult ki a flapper ruha, a rövidebb, egyenes szabású, derékhangsúlyt mellőző, mozgást szabadon engedő sziluett.

A belső terem felől átsétálva, jobbra körbe indulva az alábbi darabok várják a látogatót:

Antik – kortárs kis fekete ruha: kortárs, pamutszálakkal átszőtt, geometrikus mintázatú zsakardmuszlinból. Az antik gyöngyszövött, virágkoszorús zsebek az 1900-as évek elejéről származnak. A robe de style romantikus sziluettjét rövid, pink-fehér csíkos, duplakör selyemorganza alsószoknya tartja.

Antik – kortárs kis fekete ruha gyöngygallérral: a robe de style modern, romantikusan nőies ruhatípusát idéző darab felsőrésze kortárs, egyenes szabású, zsorzsetmuszlin selyem. Szoknyája antik ruhatöredék az 1920-as évekből, könnyű, fekete szaténmuszlin-selyem, nagyléptékű gyapjúszállal hímzett virágokkal díszítve. Nyakvonalát antik gyöngyhímzett gallér ékesíti.

Kortárs muszlin ing és viseleti szoknya (robe de style sziluett): zsorzsetmuszlin ing gyöngyhímzett Chantilly csipkebetéttel. A szoknya a 20. század első feléből, vastag, indigóval festve polírozott pamutból. Rakásai derék- és csípővonalban színes díszítő hímzéssel rögzítve.

Antik – kortárs kis fekete ruha gyöngydísszel (robe de style): felsőrésze egyenes szabású kortárs selyemszatén, nyakdísze antik masni, gyöngyhímzett felvarró az 1920-as évekből. A szoknyája rábaközi viseletből jövő, fekete nagyvirágú, zsakardselyem. Alsó harmadán paszománycsipke és gyöngybortni karikák díszítik az ötsoros paszományzsinór rátétek között.

Kortárs zsakard pettyes organza top és vintage szlovák hímzett viseleti szoknya, a robe de style stílusában.

Vintage szlovák viseleti kötény: színes, hímzett virág bordűrökkel. Nyakra emelt derékvonalát vállon lapos francia masnik díszítik és tartják. Kortárs mélyen hajtott szoknya.

Antik – kortárs ruha: anyaga antik lengyel viseleti szoknyatöredék, mellrészén vintage szlovák köténytöredékből készült rátét.

Antik flapper ruha: fekete zsorzsetmuszlin, egyenes vonalú darab 1925-ből, tengerkék és fekete selyemszállal kevert, gyapjúfonallal hímezve, a kor jellegzetes metropolita stílusában.

Középen:

Vintage szlovák kötény: vállvonalra emelt felsőként viselve, kortárs szoknya lézervágott 3D-virágszirmokkal borított batisztból.

Kortárs nagygalléros kabát: lézervágott 3D-virágszirmokkal borított batisztból, gallérja vintage, hímzett sz­lovák köténytöredék. Alatta vintage csíkszentdomokosi gyapjú pliszírozott szoknya, csípővonalán gyöngyös darázshímzéssel.

A belső terem felől átsétálva, balra, a lépcső felé indulva az alábbi darabok várják a látogatót:

Antik – kortárs gesztenyebarna devoré bársonyruha: csípővonalon feltűzve, mellén pávaszem-motívumos gyönggyel hímzett felvarró, a 1920-as évek hangulatát idézi. Antik magyar, román és szlovák viseletekre jellemző gyászkendő, kézzel csomózott selyemrojt szegi.

Hímzett virágmintás bordűrrel ékesített vintage szlovák viseleti kötény, amely az 1920-as évekre jellemző, látványos tunikaként született újjá.

Antik – kortárs, sötét mohazöld devoré bársonyruha: gazdagon raffolt, háromnegyedes ujjal, csípővonalon gombokkal rögzítve, a 1920-as évek hangulatát idézi. Rajta antik zongorakendő vagy „Manila shawl”, amely egy hatalmas, négyzet alakú, szegélyén hosszú csomózott rojtokkal díszített selyemkendő. Története Kínából indult az 1600-as években. A 18. és a 19. század elején Peruban, Mexikóban, Guatemalában, Spanyolországban, majd később Európa többi részén a spanyol nők öltözködésének szükséges kiegészítőjévé vált, ezért hímzett spanyol kendőnek is nevezik. Az 1910-es években Párizsban, majd New Yorkban az art deco stílus hozta el népszerűségük csúcspontját a divatban. Paul Poiret pazar estélyi köpenyeit, a gubó- és kimonóformájú operakabátjait a zongorakendő inspirálta. Henri Matisse Manila shawl című, 1911-es képe tovább erősítette a hatását.

Antik mélyzöld bársonypruszlik: gyapjúhímzéssel, szövött virágmintás bortnikkal szegve, díszítve – hagyományos kalotaszegi viselet. Alatta antik – kortárs bársonyruha méregzöld pamutbársonyból, egyenes szabású, csípővonalon vágott, vállpántos, az 1920-as évek hangulatát idézi. Szoknyáján történelmi, magyar viseleti, rojtos bársonykendők. A gyönyörű mélyzöld darab valójában két kendő összedolgozása, mivel két különböző minta van az ellentétes sarkokban. A kendőket átlósan összehajtva más-más minta viselhető. Kézzel csomózott selyemrojtok szegik.

Antik – kortárs fekete selyemszatén ruha: csípővonalon vágott, a 1920-as évek hangulatát idézi. Szoknyáján antik rojtos selyemkendők.

Antik mélykék bársonypruszlik: gyapjúhímzéssel, szövött virágmintás bortnikkal szegve, tradicionális kalotaszegi viselet. Antik – kortárs selyemszatén ruha: királykék szaténból, egyenes szabású, vállpántos, a 1920-as évek hangulatát idézi. Szoknyáján történelmi, magyar viseleti, rojtos bársonykendők.

Emelet

A tetőtérben Szakács Györgyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas jelmeztervező személyes gyűjteményéből származó darabok láthatók.

A lépcső felől balra indulva:

Fekete selyemzsorzsett ruha, a rakott vállat és szoknyarészt festett apró pettyes betétek díszítik. (1920-as évek vége)

Fehér blúz, nyakrészénél megkötéssel záródik, törzsrészen fekete-fehér motívumrendszer fut körbe, fekete-fehér pettyes rakott szoknyával. (1920-as évek közepe)

Fekete-fehér csíkos, batiszt nyári ruha. (1920-as évek közepe)

Vajfehér selyemruha, gallérja keppszerűen borul a vállra, csipkedíszítése sérült. (1920-as évek vége)

Sárgászöld bársony felső, pótolt selyem szoknyarésszel. (1920-as évek első fele)

Fekete, selyem azsúrbetétes, hosszú ujjú ruha, fehér megkötős gallérral. (1920-as évek vége)

Fekete muszlin blúz, kézzel varrott, fehér, szűrrátét technikájú díszítés. (1930-as évek eleje)

Fekete batisztruha, geometrikus csipkebetét-résszel és piékkel díszítve. (1920-as évek első fele)

Fekete selyemruha, melynek különlegessége a geometrikusan beállított, azsúrozott díszítés. (1920-as évek második fele)

Fekete selyemkabát, amelyet különleges megoldású szalagokból képzett piék díszítenek. Az 1920-as évek jellegzetes darabja.

Fekete, vékony szövetkabát, art deco stílusú tűzésdíszítéssel. (1920-as évek közepe)

Fekete selyem estélyi ruha, gazdag fekete gyöngyözés jellegzetes art deco motívumokkal. Vállrésznél sérült. (1920-as évek közepe)

Fekete muszlin estélyi ruha, kék-fekete art deco stílusú gyöngyözése több helyen hiányos. (1920-as évek közepe)

Kékesfekete flitteres, gyöngyös alkalmi ruha. 1920-as évek stílusa ihlette darab a 2000-es évekből.

Kék alapon aranyflitter felsőrészű alkalmi ruha, az első zárt részen a flitter felületét gyöngy és tülldíszítés osztja meg. A királykék szoknya ki lett pótolva. (1920-as évek második fele)

Fekete, aranypettyes muszlinruha, két részre szétvágva. (1920-as évek közepe)

Fekete nehézselyem alkalmi ruha, art deco stílusjegyeket viselő kék-zöld-ezüst gyöngyözéssel.  (1920-as évek első fele)

Sötétkék, selyem muszlin, art deco stílusú, apró gyöngyökkel kivarrt felső és pliszé szoknya. (1920-as évek első fele)

Fekete estélyi köpeny, art deco stílusú festett díszítéssel, hermelinutánzat dekoratív szőrmegallérral. Bélése fémszállal szövött selyem a kor karakteres motívumvilágával. (1920-as évek eleje)

Ciklámen selyemdzsörzé-ruha, art deco stílusú, hímzett díszítéssel, a csípőrészen hangsúlyos fémcsatdísszel. (1920-as évek közepe)

Lazacszínű délutáni ruha, gazdagon azsúrozott, különleges ujjmegoldással, gyöngyházgomb díszítéssel. (1920-as évek legvége)

Kínai stílusú fekete selyempongyola színes virágokkal, kézzel hímezve. (1920-as évek közepe)

Vajszínű selyem santungkabát, rendkívül gazdag vertcsipke díszítéssel és tűzéssel, különleges szabászati megoldásokkal, barna bársonyszalag díszítéssel. Kosztümtörténeti ritkaság. (1919-1920, Bécs)

Háromrészes esküvői ruha: vertcsipke-tüll ruha, szoknyarészen tüll pié díszítéssel, alján csipkebordűrrel; vászon fodros alsószoknya, csipkebortni díszítéssel; hosszú ujjú vertcsipke kabátka. (1920-1925, Bécs)

A terem közepén, érkezési irányból nézve jobbra:

Fekete bársonyruha, gallérján és ujjain fehér szűrrátét díszítés. Zsindelyné Tüdős Klára divattervező, jelmeztervező, filmrendező alkalmazta és hozta divatba ezt a népi gyökerekkel bíró díszítésmódot. A későbbiekben Pántlika néven nyitott híres divatszalonjában számos hasonló darab készült.  (1920-as évek vége, 1930-as évek eleje)

A terem közepén, érkezési irányból nézve balra:

Fekete muszlin blúz, kézzel varrott fehér szűrrátét-technikájú díszítéssel. (1930-as évek eleje)

Látogasd meg kiállításunkat, évszaktól és időjárástól függetlenül pompás balatoni program a Divatmúzeumban eltöltött idő!

Nyitvatartás:

Csütörtöktől vasárnapig 10:00-től 18:00-ig. Pénztárzárás 17:45-kor.